Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 30 találat lapozás: 1-30

Névmutató: László Edit

0. szeptember 29.

Van jövője a tetterős szórványnak
Besztercén össze tudnak fogni
Besztercére tartva azon tűnődtem, hogy milyen keveset tudunk a szomszédos megyéről, annak magyarságáról. Néhai Kövesdi Kiss Ferenccel jártuk be évekkel ezelőtt a Mezőséghez tartozó Beszterce-Naszód megyei falvakat Köbölkúttól Mátéig, s akkor csodálkoztam rá Újős, Álmásmálom, Magyarberét és sok más település érdekes, szép hangzású nevére, ismerkedtem meg az ott élő emberek gondjaival. Ezért örültem Szabó Csaba meghívásának, aki a Szórványtengely mozgalom keretében az erdélyi kisközösségek egymás közötti kapcsolatának erősítését tűzte ki célul.
E kezdeményezés keretében vettünk részt az elmúlt héten a besztercei Magyar Házban szervezett könyvbemutatón és kerekasztal-beszélgetésen, amely a hangzatos Szórványgrófság és szekértábor-média címet viselte. A Marosvásárhelyi Rádiót László Edit és Sármási Bocskai János szerkesztők képviselték, a Szórványtengely mozgalom Fehér hollók könyvsorozatának szerzőit pedig Szabó Csaba, a Kolozsvári Televízió és Mihály István, a Kolozsvári Rádió szerkesztője. Örömünkre a Magyar Ház terme megtelt, s a találkozó során meggyőződhettünk, hogy mennyi értékes, érdekes képviselője van a besztercei magyarságnak.
A szervező beszélt Mihály István két kötetéről – A képernyő jótékony homálya és az Örömszakadtáig – majd saját könyvéről is, amely az erdélyi magyar irodalom három jeles képviselője, Kaffka Margit, Kuncz Aladár és Szabó Dezső barátságáról szól (Kaffka Margit félmosolya). A besztercei közönség megismerhette az újságíró- szerzők által írt Fehér hollók sorozat legreprezentatívabb alkotásait magába foglaló Noi-Mi című román nyelvű antológiát. A vendégek pedig a vásárhelyi és a kolozsvári rádió műsorszerkezetét, illetve a Népújságot mutatták be a jelenlevőknek.
Száz iskolatáska
S hogy miért Beszterce volt a helyszíne a szórványtalálkozónak? Amint a jelen levő megyei RMDSZ-elnök, Décsei Attila beszámolójából kiderült, a reméltnél nagyobb sikerrel zárták a szórványműhely által indított iskolatáska programot. A Nagyváradi Portikum Ifjúsági Központ ajánlatát a szórványtengely-műhely karolta fel. A cél az volt, hogy minden nehéz anyagi helyzetű családban élő első osztályos kisiskolás a szórványban tanfelszereléssel megrakott táskát kapjon becsengetésre. A programot a legsikeresebben Beszterce-Naszód megyében bonyolították le, ahol az ígért 30 és végül 15-re apadt iskolatáska helyett a megye mind a száz magyar osztályba beíratott kisdiákja táskát kapott. Ezt a helyi magyar közösségek összefogása révén és a Communitas Alapítvány támogatásával sikerült megvalósítani. A 22. szórványtengely műhely keretében pedig kiosztották a 80 eurós Őrhely díjat is, amelyet olyan családoknak adományoznak, ahol nagy erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeiket.
Kérdésemre Décsei Attila elmondta, hogy a 18.000-es Beszterce-Naszód megyei magyarság 40 százaléka városon él, közülük több mint 5000-en a megyeközpontban. Népes magyar közösség található Bethlenben, Magyardécsén és a Melles patak völgyében levő falvakban. A mezőségi szórványtelepüléseken, mint például Komlódon, Oroszfáján még élnek az idősek, de a jobbára vegyes házasságot kötött fiatalokat nehéz megszólítani. Jó hír viszont, hogy új református templom épült Mezőköbölkúton, a mátéit felújították, a Bethlen melletti Várkudun pedig visszaállítják a II. világháború áldozatainak emlékművét.
A tankönyvellátás hiányos
A megye 26 településén működik magyar tagozatos iskola összesen 1200 gyerekkel. Amint már említettük százan kezdték az első osztályt, s a múlt évben 90 nyolcadikos tanuló végzett, ami jóval kevesebb, mint 2001-ben, amikor 148-an fejezték be az általános iskolát. Balázs Dénes kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő elmondta, hogy pedagógusokban nincs hiány, a tankönyvek dolgában viszont rosszul állnak. Sok helyen a magyar gyerekeknek régi, nem a programnak megfelelő könyv jutott. Hiányzik a kisebbségeknek készült román tankönyv, s Újősön, ahol 14 magyar gyerek kezdte az első osztályt, (többen mint a múlt tanévben), egyeseknek egyáltalán nem jutott tankönyv.
Besztercén két kilencedik osztály indult, ami annak köszönhető, hogy a 26 vidéki diáknak ingyenes szállást biztosítanak a református egyház által működtetett központban, ahol összesen 43 középiskolás fiatal lakik.
A beszterceiek élő lexikona Szilágyi Zoltán nyugalmazott tanár, aki közel 400 oldalas átfogó, érdekes, tartalmas könyvet írt Beszterce történetéről (Besztercevidék a népek és a hegyek szorításában) és a megye kisebbségeinek a létért, megmaradásért vívott küzdelméről a huszadik század viharos éveiben (Kisebbségi sors és anyanyelvű oktatás Beszterce-vidéken).
A torony már méri az időt
A városban tett séta nyomán beszélgettem el dr. Illyés Istvánnal, a városi tanács egyetlen magyar képviselőjével. Kérdésemre, hogy miért olyan elhanyagolt a főtér műemlék épületeinek és az egykori Magyar utca régi házainak többsége, a képviselő elmondta, hogy a rendszerváltás után a lakásokat eladták a lakóknak. Többségük olyan család, amelynek nincs anyagi lehetősége a magántulajdonba került épületek felújítására. A városvezetés tömbházakat épít, hogy a régi lakásokért cserébe újakat tudjon felajánlani, s így a műemlék-épületek felújítása elkezdődhessen.
Akkor hallottunk gyakori híradást Besztercéről, amikor a 16. században épített, s a városközpontot uraló evangélikus templom tornya leégett. Az országos és nemzetközi összefogás eredményeként a torony felső része a fiatornyokkal és a templom fedélzete már megújult, s a kicsi torony is visszakerült a helyére. A Németországban és Ausztriában élő besztercei szászok által adományozott GPS vezérelte új óra mutatja már az időt is. Az értékes műemlék épület külső és belső felújításával 2013-ra készülnek el, mondta Illyés doktor, aki egy egységes városfejlesztési stratégia meglétét hiányolja.
Nehéz "táncba vinni"
Bár a helybeliek szerint nehéz a beszterceieket "táncba vinni", azaz a vendégszerepléseknek közönséget toborozni, az elegáns, tágas magyar házban könyvbemutatókat, tárlatokat szerveznek, s Szilágyi Ilona irányításával néptánccsoport működik, amelynek tagjait a Kolozsvárról járó Both házaspár oktatja. Egy fiatalasszony pedig az általa kitalált és már szabadalmaztatott társasjátékot mutatja, ami azt jelzi, hogy játékos kedvben sincs hiány a szórványban.
Összességében pedig kellemes élmény marad a beszterceiekkel való találkozás s a visszatérés reményében várjuk, hogy újra hírt adhassunk arról, hogy milyen újdonságok történnek a velünk szomszédos megyében.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)

1996. november 12.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületen /MÚRE/ a következő nívódíjakat adta az 1995. évre: publicisztika - Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), tévé - Xantus Gábor (Kolozsvár), rádió - László Edit (Marosvásárhely), szerkesztő - Dénes László (Nagyvárad), pályakezdő - Szondy Zoltán (Csíkszereda), Ady Endre Sajtókollégium évfolyamelső - Papp Sándor Zsigmond. Különdíj a szórványban a Délnyugat folyamatos megjelentetéséért Makay Botond felelős szerkesztőnek. Különdíj Borbély Zoltánnak, mert megteremtette a romániai magyar zenei élet hangtárát. Por Amicitia-díj - Gheorghe Moldovannak, a Direct hetilap néhai főszerkesztőjének munkásságáért. /Szabadság (Kolozsvár), nov,. 12./

2002. május 27.

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2003. december 2.

Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. május 24.

Máj. 21-22-én Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), melyen tisztújításra is sor került. A MÚRE új elnöke, hároméves mandátumra Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, ügyvezetője ismét Karácsonyi Zsigmond, a Népújság újságírója lett. A sajtóetikai kérdésekben legfelsőbb döntéshozó testületnek, a Becsületbíróságnak az elnöki tisztét a Szatmári Friss Újság olvasószerkesztője, Ágopcsa Marianna tölti be egy újabb mandátum idejére. A Szatmár megyei szervezet területi felelőse és igazgatótanácsi tagja Túrós Lóránd, a Szatmári Friss Újság munkatársa. /(ba): Tisztújítás az újságíró egyesületben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./ Az írott sajtóért felelős alelnök a következő három évre az elnökké választott Ambrus Attila helyett Szűcs László (Erdélyi Riport) lesz, míg az audiovizuális szakosztályt vezető alelnökké az elnöki tisztségért folyó versenyben alulmaradt Csép Sándort választották. A szakbizottságok élére Hecser Zoltán (jogi), Bálint Zsombor (gazdasági), László Edit (szociális), Rácz Éva (oktatási) és Kacsó Sándor (médiastratégia) került. A MÚRE-közgyűlésre ellátogatott Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki a politikum–sajtó-kapcsolatrendszerről kijelentette: „Az RMDSZ nem teheti meg, hogy megpróbálja lekötelezni a sajtót, mint ahogyan másoknak sem engedheti meg, hogy ezt megtegye”. /S. M. L.: Ambrus Attilát választották a MÚRE elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Illyés Közalapítvány alkuratóriumának elnökeként, a Látó főszerkesztőjeként, MÚRE-tagként, illetve a Communitas Alapítványban betöltött tisztsége révén szólalt föl a MÚRE Közgyűlésén, Szovátán. Hangsúlyozta: nem szabad a sajtót olyan helyzetbe hozni, hogy választásra kényszerüljön egyik, vagy másik politikai oldal mellett. Kijelentette, hogy az RMDSZ-nek kötelessége ennek érdekében cselekedni és a rendelkezésére álló befolyásolási eszközöket így használnia. Elismerte azt is, „ez nem jelenti azt, hogy nem szeretné, hogy minden újságíró RMDSZ-párti legyen. De olyan RMDSZ-t szeretne, amelyben mindenki megtalálja a helyét". /A sajtót nem kell választásra kényszeríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2006. április 3.

Civilek a médiában címmel tartott évi közgyűlést a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Szatmárnémetiben március 31.–április 2. között. A mintegy 1300 romániai magyar újságíró közül körülbelül 300-at tagjaként átfogó testület megvitatta, és elfogadta Ambrus Attila elnök, Csép Sándor audiovizuális alelnök, Szűcs László írott sajtó alelnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök tevékenységi és pénzügyi beszámolóját, valamint a MÚRE 2006-os tevékenységi tervét és költségvetését. A közgyűlésen bejelentette Ágopcsa Mariann, a MÚRE Becsületbíróságának (BB) az elnöke, hogy tartós akadályoztatás miatt nem tudja ellátni többet tisztségét, ezért a BB alapszabálya szerint az egyik alelnököt, Vincze Lórántot jelölték ki az elnöki feladatok ellátására. /Balló Áron: Újságíróink Szatmárnémetiben – Civilek a médiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Elhangzott Ambrus Attila MÚRE-elnöknek a márciusi napi- és hetilapokról készített tükre, László Edit összefoglalója a közszolgálati rádió civil fórumairól és Simonffy Katalin vetítéssel illusztrált előadása Civil fórum az RTV magyar adásában címmel. A civil szervezetekkel kapcsolatban első helyen kapcsolattartási hiányosságok kaptak nagy teret – mindkét oldalról kölcsönösen elhangoztak elvárások, nem egyszer vádak is. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) igazgatója és Csáki Rozália, az Alapítvány Civil Fórum című kiadványának a főszerkesztője az egyik részről, a jelenlévő újságírók, rádió- és tévériporterek a másik részről vetettek fel gyakran ellentmondásba torkolló igényeket. A végkövetkeztetés az volt, miszerint a sajtó nyitott az egyenlő partnerek szintjén történő együttműködésre. /Kiss Károly: A másik fejével gondolkodni. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2006. július 18.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. szeptember 22.

Somogyi Botond szeptember 21-i Ki a hibás? című véleménycikke hatalmas visszhangot váltott ki belföldi és külföldi olvasók körében egyaránt: ömlöttek a felháborodottabbnál felháborodottabb e-mail üzenetek, csörgött a telefon. Félreértésről van szó: a szerző teljesen mást próbált közölni. Az egyik olvasói levél és Somogyi Botond válaszcikke: a/ László Edit Budapesten él, de mindennap elolvassa a Szabadságot. Szerinte Orbán Viktor-kormány is hazudott, hogy az akkori ellenzéket legyőzze. Oda jutott szegény Magyarország, hogy nincs egy normális, erkölcsös, becsületes kormánya, vezetője. „Sajnos Erdélyben erősen jobboldali nézetű a sajtó, és nem látják a valóságot, ez valószínűleg információhiány miatt van.” /László Edit: Tisztelt Somogyi Botond! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ b/ Néhány éve Magyarországon mindenért, ami rossz, az Orbán-kormány a hibás. Az írott és elektronikus sajtó több mint 80 százaléka a liberálisok és a szocialisták kezében van, amely a Kádár-rendszer óta tovább butítja és félretájékoztatja a népet. Ezért kerülhetett sor arra, hogy december 5-én magyarok százezrei és milliói voltak közömbösek a határon kívül élőkkel szemben. Ebben a szellemben született meg Ki a hibás? című írása. Számára a jobboldal nem is Orbán Viktort vagy pártját, netán az MDF-t jelenti, hanem azokat a civil szervezeteket és pártokat, amelyeket a jelenlegi hatalom és a parlamenti pártok együttesen kiszorítottak az Országgyűlésből, a sajtóból, a közéletből. /Somogyi Botond: Azoknak, akik félreértették. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2007. május 28.

A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

2007. december 8.

Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága állásfoglalást adott ki a Hargita Megye Tanácsában elhangzottakkal kapcsolatban. A Hargita Népe Kiadóhoz beérkezett reklámhirdetésként – reklámként, (X) jelzéssel ellátva jelentette meg Bayer Zsolt magyarországi publicista írását, ugyanabban a lapszámban pedig Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök írását. Ilyen módon a kereskedelmi jellegű reklámszolgáltatásnak nem volt köze a Hargita Népe szerkesztőségéhez. A lap mb. felelős szerkesztője, Sarány István nem követett el szakmai mulasztást és etikai vétséget Bayer Zsolt magyarországi publicista írásának fizetett hirdetésként való megjelentetésével. A MÚRE nehezményezi, hogy Hargita Megye Tanácsa az ügy kapcsán a mb. felelős szerkesztő felelősségre vonását tervezi. Az állásfoglalás aláírói: Ambrus Attila MÚRE-elnök, Vincze Lóránt Becsületbíróság elnöke, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Maksay Magdolna alelnök, Makkay József írott sajtó alelnök, Wagner István alelnök, László Edit audiovizuális alelnök és Bögözi Attila titkár /MÚRE Becsületbíróság. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . / Előzmény: Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén kérte a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írásának közlése miatt. Hasonlóan nyilatkozott az ülésen Nagy Benedek tanácsos és Bondor István önkormányzati képviselő. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

2008. április 15.

A hétégén tartotta évi közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Brassóban, a Reménység Házában. Ambrus Attila elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök tartott beszámolót. László Edit az elektronikus sajtó, azon belül is a rádió szerepéről beszélt, a magyarországi vendégek közül pedig az MTV-t képviselő Feledy Péter Gondolatok a közszolgálatiságról című összefoglalója aratott sikert. A MÚRE ajánlása: kívánatos, hogy az aktív újságíró ne legyen aktív politikus, illetve aktív politikus ne legyen aktív újságíró. A MÚRE kiosztotta a Veszely Károly-díjat, melyet Hecser Zoltán (Hargita Népe) újságíró és lapkiadó, a MÚRE egyik alapítója és első elnöke, illetve a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adása képviseletében László Edit vett át. /Póka János András: MÚRE közgyűlés Brassóban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2010. február 15.

Merre tovább, erdélyi magyar média?
Marosvásárhelyen ülésezett szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Médiapolitikai Szakbizottsága, amely azzal a céllal alakult meg, hogy kidolgozzon és képviseljen magyar és román környezetben egy, a romániai magyar közösség sajátosságainak és szükségleteinek legjobban megfelelő médiapolitikát – tájékoztat az EMNT. A bizottság célja továbbá kidolgozni egy olyan lehetséges média-hálózat (sajtó, rádió, televízió, internet) tervezetét, amely felhasználva a ma már létező intézményeket, a felsőfokú szakmai képzésben részesült fiatalok munkáját, hatékonyabbá tudná tenni az erdélyi magyarság tájékoztatását, nem feledkezve meg a média mindenkori közszolgálati feladatairól sem (értékmegőrzés, értékteremtés, hídszerep, szórakoztatás stb.).
A tanácskozáson Boros Zoltán bevezetőjében elmondta: az erdélyi magyar média a rendszerváltás után húsz évvel problémákkal küzd és ebben az állapotban nem tud megfelelni küldetésének. A nehézségek egy részét a kisebbségi sajtó sajátos jellegéből eredő gazdasági hátrányok jelentik, de vannak területek, ahol a hatékonyság alacsony színvonalának közvetlen oka a nem megfelelő struktúra. Ilyen a közszolgálati televíziók és rádiók esete.
Makkay József (MÚRE, írott sajtó alelnök) a romániai magyar nyomtatott sajtó helyzetét elemezve kifejtette, a kisebbségi számarányból eredően legfeljebb a megyei napilapok élhetnek meg támogatások nélkül. A támogatások jelenlegi rendszeréből, mióta a szakmának (MÚRE) kevés beleszólása van az elosztásba, az RMDSZ irányában bírálóbb hangnemet megütő lapok semmilyen támogatásban nem részesülnek (a megszűnt Erdélyi Napló esete). Szerinte a kisebbségi sajtó támogatását nem a politikusok, hanem a szakma kellene véleményezze.
Mosoni Emőke (Román TV Magyar adása, Bukarest) ismertette a közszolgálati televíziók helyzetét. A megnőtt konkurencia mellett a több csatornán és rossz adásidőben való szétszórtság következménye a nézők számának jelentős csökkenése. A cél tehát a közszolgálati magyar adás hozzáférhetőbbé tétele. László Edit (Marosvásárhelyi Rádió, MÚRE audiovizuális alelnök) elmondta, a közszolgálati rádióműsorok helyzete bizonyos mértékig hasonlít a televíziókéhoz: nincs olyan rádiófrekvencia, amelyen sávváltás nélkül egymás után hallgatható lenne minden erdélyi magyar közszolgálati rádióműsor. Az elképzelés az összefüggő csatornára már rég megszületett, de a szerkesztőségek idegenkedtek az ötlettől, érthető módon, hiszen a közös sáv nem csak komoly egyeztetést igényelne, hanem kihatással lenne az önálló szerkesztőségek műsorpolitikájára és műsorrácsára.
Csép Sándor (Janovics Jenő Alapítvány, médiaszakember) írásban eljuttatott felszólalásában kitért a Janovics Jenő Alapítvány történetére, amelynek kuratóriumi tagja, és amely az egész napos független Erdélyi Magyar Televízió (EMTV) létrehozására született meg. Nehezményezi, hogy kuratóriumi tagként sincs rálátása a magyar adófizetők pénzéből átutalt összeg sorsára, sem a Marosvásárhelyen e pénzből létrehozott stúdió tevékenységére.
Ambrus Attila (MÚRE elnök) támogatási forrásokról és módozatokról számolt be. Nem értett egyet azzal a feltételezéssel, hogy az erdélyi magyar sajtó kritikátlanságának a támogatások politikai jellege az oka. Szerinte törvényhozási kezdeményezéssel kellene élni, például a lapkiadás adómentességének a bevezetése érdekében.
Boros Zoltán EMNT alelnök zárszavában elmondta, a Szakbizottság a közeljövőben a szakma képviselőinek további folyamatos konzultálásával kidolgozza és nyilvánosságra hozza elképzelését arról, hogy milyen fejlesztési stratégia lenne a megfelelő a nyomtatott és elektronikus sajtó, internet és multimédia területein, valamint arról, hogy milyen lépéseket kellene indítványozni a romániai média-hatóságoknál (az Országos Audiovizuális Tanács, a Közszolgálati Rádió és Televízió igazgató tanácsai), illetve a lehetséges magyarországi és EU-s forrás-intézményeknél. A bizottságnak a jelen kormányzási ciklusra vonatkozó javaslatait az EMEF legközelebbi találkozóján, február 20-án, az EMNT tárgyalói adják át az RMDSZ képviselőinek. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. május 7.

Az SZNT bízik az új magyar politikában
Elégedettségének adott hangot a Székely Nemzeti Tanács, amiért az új Országgyűlés valamennyi pártja aktívabb nemzetpolitikát hirdet. A Székely Nemzeti Tanács, az SZNT, közleményében ugyanakkor az is olvasható, bízik abban, hogy az új magyar kormány támogatni fogja a székelyföldi területi autonómia megvalósulását. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs bővebben is kifejti álláspontját László Edit kérdéseire válaszolva.
„A Székely Nemzeti Tanács évekkel ezelőtt megfogalmazott egy olyan nyilatkozatot, amelyben kifejtjük azt az elvárásunkat az anyaországgal szemben, hogy az oltalmazó hatalomnak a szerepét töltse be, ugyanazt az oltalmazó hatalom státusát, amelyet Ausztria is vállalt a dél-tiroli autonómia ügyében, tehát a román-magyar kapcsolatokban, de a nemzetközi fórumok előtt is reméljük, hogy a székelyföldi autonómiatörekvést Magyarország kormánya nagyon határozottan és markánsan fel fogja vállalni.”
„Úgy gondolom, hogy az új alap elsősorban azt jelenti, hogy közösen megfogalmazott célokat kell támogatni. Tehát a Székely Nemzeti Tanács nem azt várja, hogy anyagi támogatásban részesüljön – ilyen elvárásunk soha nem volt – viszont azt elvárjuk, hogy az általunk kifejezett közösségi akaratot támogassa Magyarország kormánya!”
Erdély.ma

2011. június 20.

Hollóavatás és médiaklub Maroshévízen
Sarány István törékeny Székelyföld-tükre
Június 17-én, pénteken délután a Maroshévízi Kemény János Gimnázium dísztermében mintegy harminc érdeklõdõ jelenlétében bemutatásra került a Fehér Holló újságírósorozat tizenkettedik kötete: Sarány István Zászlópengetés címû jegyzetfüzére. A bemutatót média-kerekasztal követte, melynek során a maroshévízi magyarság mindennapi gondjaival ismerkedett a kolozsvári Szórványtengely-mozgalom médiaklubja.
A nagycsaládias hangulatú könyvbemutatót eredetileg Csíkszeredába tervezte a kiadó - Sarány István ugyanis a Hargita Népénél dolgozott sokáig, s egy ideig ennek fõszerkesztõje is volt -, de a szerzõ szerette volna tiszteletben tartani a Fehér Holló sorozat erõsen szórványbarát szóráspolitikáját, így szülõvárosát, a háromnegyed részben románok által lakott Hargita megyei Maroshévizet jelölte meg avatása színhelyéül. A kisváros - mely szülõvárosa is a szerzõnek - nagy szeretettel fogadta a Szórványtengely-mozgalmat, valamint magát a könyvet megjelentetõ kolozsvári Világhírnév Kiadót. Szabó Csaba (Kolozsvári TV) sorozatszerkesztõ felsorolta az eddig megjelent hollóköteteket és szerzõiket (Mihály István - Kolozsvári Rádió, Szabó Csaba - Kolozsvári TV, Tamási Attila - Bányavidéki �?j Szó, Ambrus Attila - Brassói Lapok, Balázs János - RTV Bukarest, Simon Ilona ex-Fiatal Fórum, Bodolai Gyöngyi - Népújság), majd magát a fehér hollóságot mint transzszilván állapotot határozta meg: a médiapróza, mint olyan - találmány, teremtés-finalitás. Jó minõségû, füzérbe kötve összefüggõ próza benyomását keltõ mûfajtalálmány. Otthonát a minõségi publicisztika és az irodalom közötti senkiföldjére teremtettük meg.
A Zászlópengetés címû kötet kapcsán abból a posztmodern recenziólevélbõl olvasott fel, amely a Caffé stockholmi világhálós kulturális folyóiratban jelent meg: A régi világ magyar újságíróit juttattad eszembe, amikor rátalálni véltem arra az útra, amelyen rendszeresen - és egyéni lépésritmusban - haladsz a problémafelvetésben. Szerettem, hogy nem magadnak írsz, hogy közösségedet szolgálod, hogy nem magadért, hanem szûkebb hazádért aggódsz, és ezen aggodalmadat néha szorongásos jegyzetekben vezeted le. Szorongást konvertálsz médiaprózába, ami nem leányálom, hiszen a mûfaj köt, és a hírlapírásban nincs pardonkodás, hogy püpü, most én nem a holnapi lapba írok, hanem. kötetbe.
A hollóvá avatás ceremóniája Bodolai Gyöngyi (Népújság) pályatárs Vásárhely-Maroshévíz iskolapárhuzam, valamint László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) szórvány- és élethelyzet gyorselemzésével folytatódott. A jövendõbeli fehér hollókat �?tvös József egyházi újságíró, generális direktor képviselte, aki õsszel megjelenõ vizitációs riportkötetét próbálta térben és idõben Sarány István könyvbemutatójához és természetesen ahhoz a Maroshévízhez kötni, amelynek léte szorosan összefügg a Bánffyakkal és Urmánczyakkal.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének - egyben a Fehér Holló újságírósorozat egyik kötete (Táltos erõ) támogatójának - üdvözlõ beszédét magának a szerzõnek a felszólalása követte. Sarány István Fogyjon a magyar címû jegyzetét olvasta fel - megmosolyogtatva az egybegyûlteket.
A dedikálások után a Maros és Kolozs megyei újságírók elkezdték munkájukat: interjúk, riportok sora készült el a maroshévízi magyarság intézményeirõl, és természetesen az Urmánczy-strandról, ahol az Urmánczyak utóda, Szabó Kálmán fogadta a médiaklubot.
Népújság (Marosvásárhely)

2011. június 28.

Brüsszelben nyomon követik a romániai területi-közigazgatási terveket
Egy uniós ország területi-közigazgatási átszervezése a tagállam belsõ feladata, de Brüsszel figyelemmel követi az átalakításról szóló terveket - állította Sógor Csaba Európa Parlamenti képviselõ, akivel László Edit készített interjút.
- Jól lehet ez tagállami feladat, de azért ezt nyomon követik, hiszen Románia a Schengeni csatlakozás kapcsán is elõtérbe került, nem csak a franciaországi romák miatt, de az igazságszolgáltatási reformok késlekedése miatt is. Tehát nyomon követik, de Brüsszel, úgy ahogy a kisebbségi kérdésben, így a közigazgatási felosztás kérdésben sem fogja fülön húzni Bukarestet, ha rosszalkodik. Brüsszel azt teszi, azt tesszük mindenben, ugye, hogy felmutatjuk a jó gyakorlatokat, és abban bízik Brüsszel, hogy Románia nem a kullogó, a bukdácsoló, hanem az élen járókhoz akar csatlakozni. A volt belga külügyminiszter azt mondta, hogy Európa a több kultúrák, a több nyelvek közössége és azok a tagállamok, amelyek csatlakozni akarnak a maguk területén is odafigyelnek a soknyelvûségre és a kultúrák békés egymás mellett élésére, akik ezt nem értették meg, azok lefognak szakadni. Ugye a jó példákat szokták felhozni, a rossz példát sem kell elfelejteni, Görögország rengeteg energiát fektetett bele abba, hogy asszimilálja, vagy letagadja a területén élõ kisebbségeket, és ugye ha az ember megszokja a füllentést a soknyelvûségrõl, vagy a kisebbségekrõl, akkor hajlamos lesz a gazdasági kérdésekben is füllentõvé válni, ami be is következett Görögország esetében. (.)
-�?n az Európai Parlamentben a felszólalásaiban is többek között folyamatosan ráirányítja a figyelmet a kisebbségvédelemre, az erdélyi, a romániai magyarság helyzetére. Mit tud, és mit tehet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében, mert paradox helyzet alakult ki, az oktatási törvény megengedné azt, hogy önálló karok létesüljenek, hogy a gyakorlatot magyar nyelven tarthassák, a többségi román szenátus döntése azonban ezt megvétózta, ezt nem hagyta jóvá. - Nyilvánvaló, hogy amit mi megtehetünk az az, hogy felhívjuk rá a figyelmet, az ottaniak figyelmét, az itthoniak figyelmét is arra, hogy mi az európai és mi nem. �?s, hát a kolozsvári Babeº-Bolyai Egyetem kálváriájából és legutóbbi küzdelmeibõl tanulva mondhatom azt, hogy remélem Vásárhelyen is eljön az az idõ. Addig teszi mindenki a maga dolgát. �?n azt tudom ajánlani - azon kívül, hogy Brüsszelben megszólalok - hogy nagyon szívesen eljövök a vásárhelyi egyetemre.
(.) Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

2011. július 6.

Patthelyzet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen –
A 22-es csapdájában, avagy a román többségű döntéshozás fogja az önállósodni akaró magyar oktatást a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Vagy ahogy az intézmény egyik tanszékvezetője, dr. Brassai Attila docens mondja, olyan patthelyzet alakult ki a magyar főtanszékek, azaz a departamentumok alapítása ügyében, ami jelenleg matt.
Ha csak a bukaresti politika szintjén nem lesz megegyezés, hogy a marosvásárhelyi egyetemen, amelyet a második világháború után kizárólag magyar egészségügyi képzésre hoztak létre, most érvényt lehessen szerezni az önállósodásra lehetőséget adó oktatási törvénynek. Mielőtt elindítanánk a László Edit által készített interjút, a beszélgetés során elhangzó „kvorum” kifejezés határozat képességet jelent, az „ARACIS” pedig az Akreditációs Bizottság neve, és Főtanszéknek lehet fordítani a „departamentum” szót. Most dr. Brassai Attilát, a marosvásárhelyi egyetem általános orvosi kara gyógyszerészeti tanszékének vezetőjét hallják. - Az új tanügyi törvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet a Kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemmel, és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel együtt multikulturális egyetemnek nyilvánította és magyar oktatási szekciók, vonalak és departamentumok hozandók létre. Ennek alapján kértük a magyar tagozatnak a különválását. Tehát a szervezeti különválását az egyetemen belül… és a gyakorlatoknak a magyar nyelvűvé tételét, ugyanis a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetemen a gyakorlat román nyelven folyik, az előadásokat hallgathatják a magyar diákok magyarul. Az elmúlt hónapokban egyeztettek az egyetem vezetőségével. - Ez egy elég furcsa történet… (…) az egyetem fennmaradásának hosszú távon legbiztosabb záloga a magyar diáknak a jelenléte.
Kossuth Rádió, Határok nélkül. Erdély.ma

2011. október 27.

Megjelent a ME.dok új száma
Megjelent a ME.dok című médiatudományi folyóirat idei harmadik, utolsó előtti száma. A negyedévente megjelenő lapot a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet adja ki, főszerkesztője Cseke Péter, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem újságírás tanszékének professzora.
A C kategóriájú tudományos folyóirat legújabb kiadása tíz, médiatörténettel és médiaelmélettel foglalkozó tanulmányt tartalmaz. A Magyarország határain kívül egyedüli magyar nyelvű médiaelméleti folyóiratként megjelenő lapot 2006-ban alapították az újságírás tanszék akkori doktorandusai, és azóta számtalan, magyar, román és angol nyelvű írással gazdagította az erdélyi (de nem csak...) tudományos életet.
A mostani lapszám is széles spektrumot fed le – olvashatunk benne nyomtatott sajtós, rádiós, tévés és elméleti vonatkozású cikkeket is. Mivel nincs helyünk felsorolni az összest, a teljesség igénye nélkül szemlézünk pár írást. Kiemeljük Kozma Csaba Mi-tudat és ellenségkép a szocializmus végén és az azt követő másfél évtizedben (1989–2004) című, kiforrott, objektív, önmagáért beszélő írását, de olvashatunk rövid, hangulatos összeállítást a fergeteges sikerű, 2008-as Bahrtalo! című filmért is „felelős” filmrendező, Lakatos Róbert Árpád „tollából”.
A Marosvásárhelyi Rádió hallgatóinak ismerős lehet László Edit neve, de hazai, elismert szakemberek mellett a legújabb ME.dok a University of South Florida diákjainak kutatásaiból is publikál. A médiatudományi folyóirat Medok.ro honlapjáról ingyenesen letölthetők a kiadvány korábbi számainak cikkei.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. december 9.

Vass: a magyar tiszteletének csak egy közös polgármester tud érvényt szerezni –
Pár napja kétpárti egyesség született Marosvásárhelyen. A Maros megyei RMDSZ és az EMNT helyi szervezete megállapodtak abban, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon közös polgármesterjelöltet indítanak Marosvásárhelyen. Az egyesség a későbbiekben kiterjed egy közös megyei tanácselnökjelöltre, és a városi, illetve a megyei közös listaállításra is.
A paktumról László Edit Zsuzsanna elsőként Kelemen Attilát kérdezte. Maros megye RMDSZ elnöke szerint ezzel a megállapodással eleget tesznek az erdélyi magyar közösség elvárásának, és helye van az együttműködésben a Magyar Polgári Pártnak is. Kelemen azt is elmondta, hogy a megállapodás még nincs aláírással is szentesítve, de ez hamarosan bekövetkezik.
Jakab István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke azt magyarázta, hogy elvi megállapodás született a politikai koalícióról, mert Marosvásárhelynek magyar polgármesterre, Maros megyének pedig magyar tanácselnökre van szüksége. Jakab szerint a megállapodás alapfeltétele pedig az, hogy egyik párt se sajátítsa ki a közös polgármesterjelöltet. Közös kampánystáb, és közös hozzájárulás lesz – mondta az EMNT megyei elnöke.
Dr. Vass Levente, az RMDSZ és az EMNT közös polgármesterjelöltje kifejezte örömét, hogy sikerült megegyeznie a két szervezetnek. Így jó esély van arra, hogy 2012 végén magyar polgármestert, és magyar többségű tanácsot válasszanak Marosvásárhelyen – fejtette ki Wass. Dr Vass Levente bízik abban, hogy a Magyar Polgári Párt is bölcs döntést hoz, és a közös akarat mellé fog állni. A polgármesterjelölt úgy véli, hogy Marosvásárhely mai fejlesztési koncepciója egészen téves alapokon áll, és csak látszatfejlődés van, hiszen nem csak a magyar lakósság, hanem a román hatalmas mértékű fogyása is tapasztalható, ez pedig egy hibás vezetés következménye. Nagyon sok intézmény van a városban, ahol a magyar érdeknek csak egy magyar polgármester tudna érvényt szerezni, és a magyar tiszteletének Marosvásárhelyen csak egy közös polgármester tud érvényt szerezni – fejtette ki Dr. Vass Levente. A két szervezet közös jelöltje kitért Marosvásárhely két markáns problémájára is, a Bernády iskola elnevezésére, és a MOGYE ügyére is. Ezekről Dr. Vassnak az a véleménye: lehetetlen, hogy az érvényben levő rendelkezéseknek és törvényeknek ne lehessen érvényt szerezni. Kossuth Rádió
Erdély.ma

2011. december 24.

Olténiai magyarok
A Kárpátokon túl, Olténiában közel 1500 magyar él. Ezek a magyarok mivel szétszórtan élnek, csak az egyházi ünnepeken, a közösségi rendezvényeken találkoznak egymással, amikor erősödik identitástudatuk, és az összetartozásuk érzése – meséli Szántó Sándor olténiai református lelkész László Edit Zsuzsannának.
A lelkész elmondta, hogy a Râmnicu Vâlceai Missziós Egyházközséghez öt földrajzi megye tartozik, régiókra leosztva: a Kazán-szorostól Slatináig, és Szörényvártól Motrun, Zsilvásáron keresztül egészen Râmnicu Vâlceaig.
A 2002-es hivatalos statisztikai adatok szerint megyékre leosztva Vâlcea megyében 380, Gorj megyében 280, Olt megyében 200, Mehedinţi megyében 180, Dolj megyében pedig megközelítőleg 400 magyar személyt tartottak nyilván – számol be Szántó Sándor.
Minden régió közösségének megvan a saját specifikus története, mert akik Craiovara és környékére kerültek, azok általában értelmiségiek. Vâlceara, a vegyipari kombináthoz pedig a vegyészek, mérnökök kerültek a `70-es, `80-as években, de vannak az egészségügyben is orvosok, akik ott maradtak, családot alapítottak. A motrui szénmedencébe főleg a szilágysági bányászok kerültek. A Vâlcei megyei magyarok pedig az Olton és a Lotrun épülő vízierőművek építése alkalmával kerültek oda és telepedtek meg – meséli Szántó lelkész.
A nagy távolság miatt nagyon nehéz összetartani ezt a szétszóródott magyar közösséget, panaszolja a református lelkész. Az egyházi ünnepek alkalmával, amikor végiglátogatják ezt a nagy szórványt, több mint 500-600 kilométert is megtesznek, hogy ezek az emberek is érezzék az ünnepet, érezzék, hogy ők is a magyar közösséghez tartoznak – magyarázza az olténiai lelkész. De nem csak a reformátusok jönnek el ezekre az istentiszteletekre, hanem sok római katolikus magyar is, teszi hozzá Szántó.
Megpróbálják nem csak vallási szinten összefogni ezt a közösséget, hanem úgy is, hogy együtt szórakozzanak különböző rendezvényeken –fejezi be gondolatát Szántó Sándor olténiai református lelkész.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma

2012. április 18.

Kelemen Hunor: az erdélyi magyar közélet elképzelhetetlen az EMKE nélkül
Közgyűlés, tisztújítás és díjátadás a közművelődési egyesületnél
Évi közgyűlést, vezetőségválasztást és díjátadást szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A köszöntő beszédek után a jelenlévő EMKE-tagok elfogadták Dáné Tibor Kálmán elnök beszámolóját, a pénzügyi és a cenzori jelentést. Dávid Gyula tiszteletbeli elnök bonyolította le rendkívül gyorsan az új elnökség megválasztási eljárását. Kevés kivételtől eltekintve az eddigi EMKE-elnökség tagjainak szavazott bizalmat a közgyűlés. Kora délután kezdődött a már szokásos díjosztási ünnepség, amelynek keretében 13 díjat és díszokleveleket adtak át.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntő szavai után Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsosa a tárcavezető üzenetét olvasta fel. A miniszteri beszéd alapgondolata az erdélyi magyar értelmiségnek a közös jövő kialakításában játszott szerepe volt. Hangsúlyozta: az erdélyi magyar közélet mindennapjai elképzelhetetlenek az 1885-ben létesült EMKE nélkül.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szavait Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja tolmácsolta. – Az EMKE alapítói 127 évvel ezelőtt az anyanyelvi oktatás és a műveltség, a magyar nyelv és öntudat erősítése, közös örökségünk iránti felelősség mellett tettek hitet. Ugyanezt valljuk ma is – hangzott az üzenet. A főkonzul arról is biztosította a jelenlevőket, hogy az EMKE, mint nemzeti jelentőségű intézmény, továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.
Dáné Tibor beszámolt a kulturális autonómia-szigetként működő romániai Magyar Házak Hálózatának (MHH) kiépítéséről, amely 2009-ben kezdődött. A kezdeményezést mind az RMDSZ, mind a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta. Megtudtuk: Erdélyben az elmúlt években több mint harminc magyar házat hozott létre az EMKE. Példaként említette a Balázsfalva melletti Tűr településen a közeljövőben létesítendő Magyar Házat, amely Kémenes Lóránt plébános lelkiismeretes munkájának köszönhető. A romániai MHH kialakításában 2010 óta szakmai segítséget kapnak a sárospataki művelődési szakemberektől, Csatlósné Komáromi Katalintól és Bordás Istvántól, a Sárospataki Képtár vezetőjétől. Az EMKE-elnök beszámolt arról is, hogy új, a Magyar Házak állapotára vonatkozó felmérést kezdeményeznének. Idén, szeptember végén pedig Kolozsváron rendeznék meg a Magyar Házak második találkozóját.
Dáné Tibor Kálmán beszámolt arról is, hogy EMKE-elnökként meghívták a Magyarországon a közelmúltban létesült Civil Egyeztető Tanács (CET) ülésére, amelynek keretében részt vett a kulturális és honismereti szekció programjának kidolgozásában. Zárszóként Dáné Tibor Kálmán megköszönte a bel- és külföldi támogatóknak az anyagi segítséget, a sajtónak – és ezen belül elsősorban lapunknak, a Szabadságnak – az EMKE-eseményeken való jelenlétet és érdeklődést. Ács Zsolt, az EMKE munkatársa a pénzügyi, míg László Edit a cenzori jelentést olvasta fel, amelyet a közgyűlés el is fogadott.
Egyed Péter egyetemi oktató, filozófus az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és az EMKE közötti harmonikus együttműködésről, Guttman Mihály elnökségi tag a zenei anyanyelv fontosságáról értekezett. Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Művelődési Ház igazgatója az EMKÉ-vel közös programok fontosságát ecsetelte. Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási-ház helyzetéről számolt be. Tamási Áron lánytestvérének, Ágnes asszonynak a háza eredetileg az EMKE tulajdonát képezte, ám tavaly átkerült az önkormányzat tulajdonába, így elkezdődhettek a leromlott állagú ingatlan felújítási munkálatai
Dávid Gyula tiszteletbeli elnök az elnökségi választás lebonyolítása előtt kifejtette: még ha a mostani romániai magyar politikai élet „szét is veri a magyarságot”, az új elnökségnek továbbra is a magyarság egységéért, a megmaradásért kell munkálkodnia.
Az EMKE új vezetősége: Dáné Tibor Kálmán (elnök), Kötő József (főtanácsos). Régiós alelnökök: Matekovits Mária (Bánság), Széman Péter (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély). Társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök: Szép Gyula. További elnökségi tagok: Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Ferencz Angéla (Hargita megye), Imreh-Marton István (Kovászna megye).
A választásokat követően Bordás István, a sárospataki képtár vezetője, azaz az EMKE Észak-magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: arra törekszik, hogy a magyarországi kulturális élet munkatársai közül minél többen megismerhessék az erdélyi kultúrát. Ezért kidolgozott egy továbbképzési programot, amely a magyar szaktárca által megtörtént akkreditálás után újabb lehetőséget biztosít a fentebbi célkitűzés eléréséhez. A további hozzászólók között volt Dumitriu Anna, aki az Aranyos-vidéki Népfőiskola tevékenységéről számolt be; Kerekes Hajnal, a nagyenyedi dr. Szász Pál Egyesület alelnökeként, illetve a Magyar Közösségi Ház vezetőjeként a Fehér megyei kulturális tevékenységeket ismertette. Ferencz Angéla a Hargita megyei, míg Imreh-Marton István a Kovászna megyei Kulturális Központ és az EMKE közötti lehetséges együttműködésről értekezett, megköszönve, hogy bekerültek az elnökség tagjai közé. Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke a közeljövőben a pedagógusok számára megszervezendő néptánctanfolyamra, Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ tordaszentlászlói szervezetének elnöke pedig a június végi Szent László napi énektalálkozóra hívta fel a jelenlevők figyelmét.
Délután 2 órakor kezdődött az EMKE-díjak és díszoklevelek átadása. A 13 szobor Venczel Árpád, a díszoklevelek pedig Venczel Attila alkotása.
Életműdíjat kapott a marosvásárhelyi Marosi Ildikó irodalomtörténész, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Horváth Andor egyetemi oktató szerint Marosi Ildikó érdeme, hogy évtizedeken át gyűjtötte majdani köteteinek anyagát, hogy aztán az 1989-es rendszerváltás után megvalósíthassa álmait, és a „felkutatott kincsek jó gondozójává vált”. Spectator-díjban részesült Cseke Péter Tamás újságíró (Bukarest). Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház ügyvezetője olvasta fel Kántor Lajos laudációját, amelyben Cseke Péter Tamás publicisztikai tevékenységét kiegyensúlyozottnak, higgadtnak és körültekintőnek nevezte.
Kacsó András-díjat kapott Both Zsuzsa és Both József (Kolozsvár). Dáné Tibor Kálmán méltatásában kiemelte: a Both-házaspár a népi kultúra áthagyományozását jelentős empátiával végzi. Bányai János-díjban részesült Vajda András (Marosvásárhely) néprajzkutató, akit a laudáló Keszeg Vilmos egyetemi oktató elkötelezett, bölcs, megfontolt kutatónak nevezett. Kun Kocsárd-díjat adományoztak Fülöp Júliának (Szászváros). Winkler Gyula európai parlamenti képviselő videóüzenetben laudálta a közösségszervezés aktív résztvevőjét, aki sokat tett a szászvárosi magyarságért. Fülöp Júlia megjegyezte: Kun Kocsárd emléke még mindig elevenen él a szászvárosi magyarok között. Nagy István-díjat kapott Dulányi B. Aladár (Sepsiszentgyörgy). László Attila karnagy laudációjában arra összpontosított, hogy a díjazott három évtizeden át kitartó szervezője, irányítója volt a város művelődési életének.
Bánffy Miklós-díjban részesült Dukász Péter színész (Temesvár), aki egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen. Szekernyés János laudációja alapján gazdag színészi pálya bontakozott ki. A díjat Kövesdy István rendező vette át.
Poór Lili-díjat kapott Albert Júlia színművész (Kolozsvár). Laudált Köllő Katalin színikritikus, szerkesztő, aki szerint a sikeres művészi és oktatói pálya mögött lélek, tehetség és kitartás lakozik. Kovács György-díjban részesült Bányai Kelemen Barna (Marosvásárhely). Kövesdy István a fiatal, sokoldalú színész ötéves pályafutását értékelte. Tompa Miklós-díjjal tüntették ki Uray Pétert. (Sepsiszentgyörgy–Budapest). Kötő József színháztörténész laudációját Vincze László, az EMKE munkatársa olvasta fel. Megtudtuk: Uray honosította meg Erdélyben a mozgásszínházat, de ezt megelőzően több művészi ágban (például a zenében) is bizonyított. Szolnay Sándor-díjat kapott Köllő Margit (Marosvásárhely), aki egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen. Laudált Németh Júlia műkritikus, aki a művész kitűnő rajzkészségét, színérzékét méltatta. A díjat Wiesler Zsuzsa vette át.
Monoki István-díjat adományoztak Kosz Orsolyának (Csíkszereda). Kopacz Katalin laudációjából lelkiismeretes, megalapozott szakmai tudással rendelkező több évtizedes könyvtárosi tevékenység rajzolódott ki. Kőváry László-díjban részesült Zsigmond Ilka középiskolai tanár és az általa irányított műemlékpedagógiai kiadványsorozat szerkesztőbizottsága. Vincze Zoltán nyugalmazott tanár laudációjában azt értékelte, hogy a fentebbi kiadványok épp a serdülő korosztály számára íródtak, akiktől „a Guttenberg-galaxis egyre jobban távolodik”. Gróf Mikó Imre-díjat adományoztak Bartha Bálint (Kolozsvár) vállalkozónak. Székely Tibor laudációjában a díjazott szerénységét és nagylelkűségét emelte ki.
Tiszteletbeli taggá nevezték ki Hajnal Jenőt, a vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját és a kolozsvári származású, ám évek óta Németországban élő Kelemen Péter koncerttechnikust.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

lapozás: 1-30